„Öten költöztünk össze egy Queensben található albérletbe, ahol az egyik lakótársammal kezdetben csak szexnek indult a kapcsolatunk. Aztán valahogy mégis szerelem lett.

Mindig is a lakótársunkat akartam

Vagy legalábbis azt hittem, ám utólag már másként gondolom. Inkább a kényelem és a biztonság vonzott, hogy kicsit olyan voltunk, mint egy család. Aztán már nem volt opció a szakítás, akkor költözni kellene, és a többiek is anyagilak megsínylenék, így hát vele maradtam. 

Nem pasiztam, nem kerestem mást, az egyetlen pasi akiről néha fantáziálni engedtem magamat, az a másik lakótarsam volt. Jake csendes, tetkós srác volt, aki állandóan fekete pólót és farmert hordott. Amikor lakótársak lettünk, akkor még egy lázadó hülyegyereknek tartottam, ám öt év alatt egy igen jó parti lett belőle. De a helyzet miatt egyértelmű volt, hogy ez csak friend-zone, és soha nem is lehet több. Persze éreztem, hogy az ő oldaláról is van valami, de ezt sosem engedtük kiteljesedni. 

Soha nem léptük át a határokat, de mindig is több volt ez mint barátság. Túl hosszű összenézések, ölelések, puszik. És ez másnak nem is tűnt fel, hiszen mi egy család voltunk, egyértelmű, hogy felhőtlen és közeli a viszonyunk. 

Egyik este a pasimmal az ágyamban beszélgettünk, és feljött a kérdés, hogy boldogok vagyunk-e. Nem kellett kimondanunk, tudtuk, hogy itt a vége. Mikor elment, csak forgolódni tudtam az ágyamban, de nem miatta, hanem mert most már szabad Jake. 

A konyhában tepert le Jake

Hajnal 3-kor úgy döntöttem, itt már csak a forró zuhany segít. Hosszú percekig álltam alatta, majd egy szál törölközőben a háló felé vettem az irányt. A konyhában egy ismerős, tetovált test fogadott. 

Megfagytunk. A szakításról még nem beszéltünk, de az arckifejezésén láttam, hogy már tudja. Csendesen, szinte szavak nélkül beszélgettünk egy olyan nyelven, ahol sok dolgot nem is kellett kimondani, láttuk egymáson, ki mit gondol, olyan jól ismertük egymást. Aztán ott, a hűtőszekrény fényében, egy üres konyhában, miközben a szobatársak, és immár az exek aludtak, átléptük a határt.

A konyhapulton szeretkeztünk, hiába tiltakoztam először, őt nem érdekelte, mert tudta, hogy ennek meg kell történnie, nem követünk el többé hibát. Hiába kerestem a kifogásokat, nem tudtam szabadulni a karjai közül, annyira vágytam rá, hogy ehhez túl gyenge voltam. 

Nem érdekelt, ki mit gondol

Be kellett fognia a számat, hogy a többiek ne hallják meg, hogy mi történik a konyhában, ám az exem így is felriadt, lehet, ő sem tudott aludni az események után. Nem szólt, csak láttam, amint lemondóan látta, mi történik, majd eltűnt. 

Nem érdekelt már a régi kapcsolatom, életemben először hamarabb mentem el mint egy pasi, sőt Jake-nek egyáltalán nem is volt orgazmusa. 

Amikor magamhoz tértem a szédítő élvezet után, Jack azzal engedett utamra, hogy bújjak be a meleg paplan alá, és próbáljam meg kipihenni ezt a napot. Én pedig nem aggódtam azon, mi lesz ebből a helyzetből, nem féltem, vajon együtt leszünk-e, és mit szól az exem az egészhez, úgy tettem ahogyan kérte. Bementem, és bebújtam a meleg paplan alá. "